Erről a témáról akár egy egész könyvet is lehetne írni, de lássunk egy rövid áttekintést:
A tetoválás történelme egészen az őskorig nyúlik vissza. Már az időszámításunk előtti 3300-as évekből származó leleteken is felfedezték tetoválások nyomát. Az ábrák többnyire a végtagokon találhatók, a használt festék pedig szén alapú.
Az ókori Kínában már elterjedt volt a tetoválás, erre több korabeli szövegemlék is utal. Gyakoriak voltak az egész testet borító ábrák.
Egyiptomban é
s Indiában a máig is népszerű mehndi, a henna (a Lawsonia Inermis növény leveleit apróra törik, majd gyógynövényeket, egyes esetekben különböző fémeket adnak hozzá) bőrfelületre történő felvitele volt ismert és elfogadott. Ezeket kezdetben gyógyhatásuk miatt , később azonban a minták bonyolultabbá válásával már kozmetikai és dekorációs célokra is használták.
A különböző szigeteken élő természeti népeknél is megfigyelhető a tetoválás h
agyománya. A test különböző átalakítása szorosan összefügg hitvilágukkal, gyakran varázserőt tulajdonítottak a motívumoknak. A misztikum mellett harci ábrákkal is találkozunk. A kalinga és az ifugao törzs tagjai például akkor kaptak tetoválást, ha egy ellenséges törzs harcosának fejét vették. Spanyol hódítok által készített feljegyzésekből ismerünk törzseket, melyek tagjainak teljes testét tetoválások borították. A tetoválás kultúrája Polinéziából jutott el Új-Zélandra, ahonnan a híres arctetoválás, a moko is származik. A maori harcosok körében az arctetoválás elmondja élete történetét, valamint rangjáról is beszámol. A nők körében inkább a szépség megőrzése volt a tetoválás funkciója. A "tattoo" szó is a polinéz "tatau" szóból származik. A hódítások korában ezekről a szigetekről visszatérő felfedezők hozták be Európába a kezdetben nem igazán népszerű szokást.
A tetoválás történelme egészen az őskorig nyúlik vissza. Már az időszámításunk előtti 3300-as évekből származó leleteken is felfedezték tetoválások nyomát. Az ábrák többnyire a végtagokon találhatók, a használt festék pedig szén alapú.
Az ókori Kínában már elterjedt volt a tetoválás, erre több korabeli szövegemlék is utal. Gyakoriak voltak az egész testet borító ábrák.
Egyiptomban é
s Indiában a máig is népszerű mehndi, a henna (a Lawsonia Inermis növény leveleit apróra törik, majd gyógynövényeket, egyes esetekben különböző fémeket adnak hozzá) bőrfelületre történő felvitele volt ismert és elfogadott. Ezeket kezdetben gyógyhatásuk miatt , később azonban a minták bonyolultabbá válásával már kozmetikai és dekorációs célokra is használták.A különböző szigeteken élő természeti népeknél is megfigyelhető a tetoválás h
agyománya. A test különböző átalakítása szorosan összefügg hitvilágukkal, gyakran varázserőt tulajdonítottak a motívumoknak. A misztikum mellett harci ábrákkal is találkozunk. A kalinga és az ifugao törzs tagjai például akkor kaptak tetoválást, ha egy ellenséges törzs harcosának fejét vették. Spanyol hódítok által készített feljegyzésekből ismerünk törzseket, melyek tagjainak teljes testét tetoválások borították. A tetoválás kultúrája Polinéziából jutott el Új-Zélandra, ahonnan a híres arctetoválás, a moko is származik. A maori harcosok körében az arctetoválás elmondja élete történetét, valamint rangjáról is beszámol. A nők körében inkább a szépség megőrzése volt a tetoválás funkciója. A "tattoo" szó is a polinéz "tatau" szóból származik. A hódítások korában ezekről a szigetekről visszatérő felfedezők hozták be Európába a kezdetben nem igazán népszerű szokást. Kezdetben jórészt csak részeg matrózok és a bányászok tetováltatták magukat. Ezeket a műveket a szigeteken élő népek technikájához hasonló módon készítették egészen a változás évéig: 1890-ben egy amerikai tetováló, Samuel O'Reilly feltalálta a tetováló gépet, melyhez az alapötletet Edison elektromos tolla adta. Gombamód elszaporodtak a tetováló szalonok és a társadalom minden csoportja számára elérhetővé vált. Fokozatosan eltűntek azok a sztereotípiák, miszerint csak a börtönviseltek és a gyilkosok vannak így megjelölve. Napjainkban már a világ minden részén találhatunk professzionális munkát végző tetováló művészeket.
